Szita Károly: Egy elkezdett munka befejezése fontosabb, mint a bársonyszék Interjú a kaposvári csoda megteremtőjével
Szita Károly: Egy elkezdett munka befejezése fontosabb, mint a bársonyszék
Interjú a kaposvári csoda megteremtőjével
Szita Károly, Kaposvár polgármestere a közelmúltban országos pályázaton elnyerte az Év Polgármestere Díjat, ez összefügg azzal, hogy Somogy-ország fővárosa a 90-es évek végére a régióban nem csupán földrajzi fekvése miatt játszik egyre meghatározóbb szerepet. A polgár mesterrel a parlament kupolacsarnokában beszélgettünk a díj elnyerése előtt.
Polgármester Úr! Ön egyszerre három kalapot visel: országgyűlési képviselő, a Fidesz választmányának elnökhelyettese és polgármester. Pártja választási győzelme után fölröppentek olyan hírek, hogy önből miniszter lesz. De inkább a polgármesterséget választotta. Mi késztette erre az elhatározásra?
Én azt tartom, hogy amit az ember elkezd és megvan a lehetősége, hogy befejezze, akkor tegye meg! Ha megvan a határozott célkitűzése, még egy esetleges bársonyszék se térítse el. Ez volt a döntésem igazi oka. 1990-től vagyok a városházán, 1990-től 1994-ig alpolgármesterként. 1994-ben közvetlen választással lettem polgármester, és akkor elkezdtem egy olyan városépítést, amely úgy tűnik, kivívta a város polgárainak el-ismerését. Egy városépítést nem lehet befejezni, ez nem egy cikluson át tartó munka. Úgy döntöttem, hogy vannak még olyan dolgok, amit még meg lehet oldani, és a választók is azt akarják, akkor ezt a munkát én folytatom.
Önök szép eredményt értek el a munkanélküliség csökkentésében. Én arra lennék kíváncsi, hogy mit tudnak tenni az ötven fölötti nemzedékkel, akik ki-szorultak a munkaerőpiacról? Orbán Viktor miniszterelnök több beszédében, és ön is a választmány ülése után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a többgyermekes fiatalokat kell támogatni, akik dolgoznak és viselik a terheket.
Ez nem zárja ki, hogy ne lenne kötelességünk mindenki számára megadni a támogatást korhatár nélkül. 1994-ben Kaposvárott 14 százalék volt a munkanélküliség, ma ez az érték 6.4 százalék.
Foglalkozáspolitikánkban szeretnénk felhasználni a több évtizedes tapasztalatokat. Megpróbáljuk azokat a kiskapukat kinyitni amelyek segítségével bekerülhet, illetve visszakerülhet a munkaerőpiacra a nyugdíj előtt álló nemzedék. Meg kell mondanom, hogy ez nagyon nehéz kérdés, sokkal nehezebb az érdekérvényesítés, mint a fiataloknál.
Térjünk rá a dél-dunántúli régióval kapcsolatos kérdésekre! A megyeszék-helyek rivalizálnak egymással vagy a régió érdekeit tartják szem előtt?
Két részre kell bontani a kérdést. Ma települések és városok versenyeznek egymással a tőkéért. A városok megpróbálnak kedvezményeket adni, az egyik többet, a másik kevesebbet. Ennek alapján alakítottuk ki adópolitikán-kat. A kezdő vállalkozóktól az első két évben nem kérünk adót, mert nem akarjuk kockáztatni, hogy a harmadik évben ne legyen miből adót fizetnie. Ugyanez az alapelv érvényesül ingatlanpolitikánkban. Üres telkeinket nem adjuk el egyszeri nagy haszonért, hanem ingyen bocsátjuk az ingatlant a jó üzleti tervvel rendelkező hazai vagy külföldi befektető rendelkezésére, úgy, hogy ingatlantulajdont kérünk a létesítményben. Így a vagyonból vagyont csinálunk, és nem költjük el egyszeri fenntartásra a pénzt. Ha a régiók érdekét nézzük, vannak közös érdekeink, ilyen például, hogy az M7-es autópálya, vagy M65-ös gyorsforgalmi, vagy a Dél-Dunántúlon áthaladó M9-es országos gyorsforgalmi út felépüljön. Itt más régiókkal szemben igyekszünk lobbizni
Az elmúlt időszakban évente mintegy 8 milliárd forint értékű beruházás gazdagította a várost.
Kérem készítsen egy leltárt, hogy milyen országok tőkéje találhat Kaposvárott!
Flamand tőkéből épültek a vállalkozásokat segítő inkubátorházak a kereskedelemben angol, az iparban olasz a húskombinátban, osztrák és bajor a korgyárakban és francia a szenyvízvízhálózat területén.
A régiónak nincs logisztikája. Mi a véleménye erről?
Ez így nem helytálló. Igenis van mégpedig Kaposvár. Ezt a következőkkel szeretném alátámasztani. Ha megnézzük a régió térképét, pontosan mértani középpontban található Dombóvár ugyan 20 kilométerre van a régió határától, de összeköttetésben van az ipari parkunkkal, és amennyiben létrejön a taszári repülőtér kettős hasznosítása, ott a légi logisztika.
Mik az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatai?
Fontos, hogy a jövőben is pozitív értelemben beszéljenek a városról. Kaposvárra harminc éven keresztül az volt a jellemző hogy egészen egyszerűen foglalkoztak vele, még a helyibeliek sem Kaposvár felébredt hosszú álmából . A kaposvári polgár egyre többet és jobbat akar. A polgárok nagyobb figyelmet szentelnek az önkormányzat munkájának. Köszönhető ez többek között annak, hogy 5 milliárd forint értékben zöldmezős beruházás valósult meg megyeszékhelyen, és nem elhanyagolható publicitás sem, amit az SFOR-jelenlétének köszönhetünk. Ami a jövőt illeti, szeretném, ha egyeteme lenne a városnak tovább épülnének az autópályák a az M7-es, az M65-ös gyorsforgalmi, az M9-es. A két ipari telepítése rendben folytatódjon. Szeretném, ha a munkanélküliség 5 százalékra csökkenne. Ezek a kihívások űznek-hajtanak engemet.
Szarvas István
Forrás: Hetedhéthatár 1999 április .2.